A defekttűrő gumiabroncs – angolul run-flat tire – olyan speciális kialakítású autógumi, amely defekt esetén is képes korlátozott ideig és sebességgel tovább haladni. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a járművezető biztonságosan eljusson a legközelebbi szervizig vagy biztonságos helyre anélkül, hogy azonnali kerékcserére lenne szükség. A defekttűrő technológia célja a közlekedésbiztonság növelése és a defekt okozta váratlan megállások kockázatának csökkentése.
A technológia működési elve
A defekttűrő abroncs legfontosabb ismertetőjegye a megerősített oldalfal. Míg a hagyományos gumiknál a levegő távozása után az abroncs összeesik és használhatatlan lesz, addig a defekttűrő abroncsot úgy tervezték, hogy a megerősített felépítésének köszönhetően a nyomásvesztést követően is képes megtartani a jármű súlyát. Ennek eredményeként a gumidefekt esetén is megőrzi formáját, lehetővé téve a további utazást. A gyártók eltérő megközelítéseket alkalmaznak ennek elérésére. Az egyik legelterjedtebb az úgynevezett self-supporting rendszer, amelynél az abroncs oldalfala önmagában is elég erős a terhelés viselésére. Létezik egy másik típus is, a support ring rendszer, amelynél a felni és az abroncs között egy belső, tartógyűrű biztosítja a stabilitást defekt esetén. Ez utóbbi megoldás általában luxusjárművek vagy páncélozott autók esetében fordul elő.
Használat feltételei és korlátozások
A defekttűrő gumiabroncsok használata csak a TPMS-sel (gumiabroncsnyomás ellenőrző rendszerrel) felszerelt autókhoz kötött. Ennek oka, hogy defekt esetén a vezető nem feltétlenül veszi észre a nyomáscsökkenést, mivel a gumi külső alakja nem változik meg szembetűnően. A TPMS figyelmezteti a sofőrt a nyomás problémájára, ami azt jelzi, hogy a megállás vagy a lassítás szükséges. Defekttűrő gumikkal a defekt után általában legfeljebb 80 km/h sebességgel lehet tovább haladni, maximum 80 kilométeres távon. A pontos adatok eltérhetnek a gyártótól és a típustól függően. Tudni kell, hogy ezek a gumik a hagyományos javítási módokkal nem javíthatók, defekt esetén ki kell cserélni őket.
Előnyök és hátrányok
A defekttűrő abroncsok legfőbb erőssége a biztonság. Nem veszíti el az uralmát a jármű egy váratlan nyomáscsökkenésnél, ami különösen nagy tempónál sorsdöntő lehet. Ráadásul a pótkerékre sincs szükség, ami súlyt és helyet spórol. A hátrányok közé tartozik a magasabb vételár, a merevebb oldalfalból adódó komfortérzet csökkenés, továbbá az, hogy nem minden gumis képes cserélni vagy javítani ezeket a kerekeket. Ezen felül a defekttűrő gumik súlya is több lehet, ami kihat az üzemanyag fogyasztásra.
Defekttűrő gumi választása és karbantartása
A defekttűrő gumik kiválasztásánál figyelembe kell venni az autógyártó előírásait, a gépjármű fajtáját és azt, hogy a jármű alvázát és futóművét a defekttűrő technológiára tervezték-e. Nem ajánlott normál abroncsot defekttűrővel vegyesen alkalmazni ugyanazon a gépjárművön. A karbantartás folyamán különösen lényeges a rendszeres nyomásellenőrzés és a TPMS működésének felügyelete. A defekttűrő abroncsok is ki vannak téve az elhasználódásnak, ezért az élettartamuk figyelemmel kísérése szükséges, főként defekt utáni használatot követően. A defekttűrő gumiabroncsok a gépjármű biztonságát fokozzák, ha defekt következik be, de alkalmazásuk speciális feltételekhez kötött, valamint magasabb kiadásokkal járhatnak. Működésük az oldalfal merevségén és a guminyomásellenőrző rendszeren múlik. Az előnyök és a hátrányok figyelembevételével, az egyéni igényekhez igazodva érdemes mérlegelni, hogy az adott járműhöz indokolt-e az ilyen típusú abroncsok használata. A defekttűrő gumik különösen hasznosak lehetnek hosszabb utazásokkor, ahol a pótkerék hiánya vagy a kerékcsere nehézsége problémát okozna. Előnyös megoldás lehet azok számára, akik gyakran utaznak autópályán vagy nehezen elérhető területeken. A technológia folyamatos fejlődésével a komfortbeli különbség csökken a hagyományos gumiabroncsokhoz viszonyítva, ezért a defekttűtő gumi egyre több járműkategóriában jelenthet reális alternatívát.
